A postai piacnyitás tanulságai – A liberalizáció versenyre gyakorolt hatásai és az effektív verseny kialakulását korlátozó tényezők

A Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának GVH VKK/2013. sz. pályázatának keretében az Infrapont átfogó nemzetközi piacelemzést készített az európai postapiacok liberalizációjának eredményeiről, különös tekintettel az effektív verseny kibontakozásának korlátozását érintő versenypolitikai aggályokra.

Tanulmányunkban részletesen elemeztük az inkumbens postai szolgáltatók stratégiai válaszait az egyetemes szolgáltatások liberalizációjára, az ezek körül kibontakozott tipikus versenypolitikai aggályokat és a jelentősebb lezárult versenyfelügyeleti eljárásokat. Az iparág különböző piacainak fejlődését és a liberalizációt követően ezeken kibontakozó versenyviszonyokat összefoglaló európai piacelemzés eredményeinek fényében végső soron a magyarországi piacnyitás tanulságait vizsgáltuk.

Megállapításaink szerint a hazai piacokon az inkumbens Magyar Posta kivételezett helyzete, a szabályozó által fenntartott egyenlőtlen versenyfeltételek, illetve a belépést nehezítő jogi, adminisztratív és stratégiai tényezők is gátolják az effektív verseny kialakulását, valamint az intézményi és törvényi feltételek sem adottak ahhoz, hogy az ágazati szabályozó hatékonyan kiszűrhesse a versenytorzító és -korlátozó magatartásokat.

A tanulmány a GVH honlapján elérhető.

A szakmai felelősségbiztosítások piacának versenyszempontú sajátosságai Magyarországon

Tanulmányunk a GVH Versenykultúra Központja által „A szakmai felelősségbiztosítások piacának sajátosságai Magyarországon” címmel meghirdetett pályázatra készült.

A szakmai felelősségbiztosítási piacon számos olyan közgazdasági sajátosságot azonosítottunk mind a keresleti, mind a kínálati oldalon, melyek e piacot megkülönböztetik nemcsak más piacoktól, de a biztosítás más területeitől is. A versenyszempontú értékelés tekintetében kiemelt jelentőségű tényező a piaci koncentráció. Ennek vizsgálata azért is indokolt, mert óriási különbség mutatkozik a mérsékelten koncentrált teljes szakmai felelősségbiztosítási piac és az egyes szakma területek jellemzően rendkívül koncentrált (rész)piacai között. Az egyes szakmai felelősségbiztosítási területeken tapasztalható erős koncentráció oka elméletileg lehet a piaci szereplők (hallgatólagos) koordinációjának az eredménye. Elemzésünk arra a következtetésre jutott, hogy a szakmai felelősségbiztosítási piac strukturális jellemzői nem teszik lehetővé az összehangolt piaci magatartás fenntartható megvalósítását. A piacra lépés korlátai nem tűnnek túl magasnak, a piacra történnek belépések, a potenciális verseny jelen van, s a piacon jelen vannak agresszív terjeszkedési stratégiával versenyző (maverick) szereplők, amelyek jelenlétében az összejátszás általában nem valósítható meg. Emellett a termék nem homogén, a piaci szereplők részesedései közt jelentős különbségek vannak, és valószínűsíthetően a kereslet árrugalmassága is meglehetősen magas, valamint a kereslet aggregálásával a kamarák, szakmai szövetségek jelentős vevői alkuerővel rendelkeznek. A piacnak és a szolgáltatás nyújtásának ugyanakkor számos olyan jellemzőjét azonosítottuk, melyek segítségével a koordinatív magatartás helyett, verseny konform módon magyarázható a koncentrált szakmai felelősségbiztosítási részpiacok kialakulása. Ilyen lehet a kereslet alacsony szintje, a kisméretű veszélyközösség, a kereslet aggregálása a kamarák által, vagy az alacsony váltási hajlandóság a biztosítottak részéről.

A szakmai felelősségbiztosítás területén a piac meghatározásban a kínálati helyettesítésnek lehet igazán jelentős szerepe. Számos esetben a kínálati helyettesítés valószínűleg olyan erős, ami egy szakmára vonatkozó biztosítás releváns piacának kibővítését indokolhatja. A szakmai felelősségbiztosítás igen komplex, speciális ismereteket igénylő terület, ezért a területen kívüli szereplő azonnali belépését (kínálati helyettesítését) a szakmai felelősségbiztosítási piacon kívülről nem tartjuk valószínűnek. Ez alapján a legtágabb piacdefiníciót a szakmai felelősségbiztosítás teljes piaca jelentheti, ennek további bővítése valószínűleg nem indokolt. A piacmeghatározás (mint ahogy a piac elemzése a verseny, a koncentráció, illetve a piaci erő szempontjából) a rendelkezésünkre állónál jóval több és pontosabb adatot, információt igényel. Ezek egy jelentős része, üzleti titok, ami egy külső elemző számára nem elérhető. A piacmeghatározás tekintetében ezért inkább csak szempontokat és hipotéziseket tudtunk megfogalmazni.
Mindemellett úgy véljük, számos esetben indokolható lehet, a GVH eddigi gyakorlatától eltérően, a piac határainak a kínálati helyettesítés alapján történő bővebb meghatározása. Lehetnek azonban olyan piacok (pl. egészségügyi, ügyvédi felelősségbiztosítás), melyek esetében a kínálati helyettesítés hiánya, vagy gyengesége miatt valószínűleg indokolható a szűk piacdefiníció.

A tanulmány letölthető innen, illetve a GVH VKK honlapján is elérhető.

Az utópiacok versenyjogi megítélésének kérdései

Tanulmányunk a GVH Versenykultúra Központja által „A szerviz- és alkatrészpiac, mint utópiac működése és a főpiaci versenyre gyakorolt hatása, s ennek versenyjogi megítélése a tartós fogyasztási cikkek piacain” címmel meghirdetett pályázatra készült.

Az utópiacok speciális kezelésének igénye mind a piacmeghatározás, mind a releváns piac elemzése során felmerülhet. Egy verseny eljárásban elvégzendő piacmeghatározás során alternatív lehetőségeket célszerű vizsgálni, s elemezni kell azt, hogy az alternatív piacmeghatározások hogyan befolyásolják a versenyprobléma értékelését. A piacmeghatározásnál körültekintően kell eljárni a SSNIP teszt alkalmazása során, mivel a teszt egypiacos jellege miatt eredeti formájában nem képes a fő- és utópiacok közti kapcsolatok megfelelő figyelembevételére. Ez akkor is igaz, ha a ténylegesen el lehet végezni a SSNIP tesztet, s akkor is, ha csak elvi, logikai alkalmazására van lehetőség.

Tanulmányunkban ezeknek a kérdéseknek a vizsgálatára vállalkoztunk. Célunk volt, hogy az elméleti ismeretek alapos áttekintésén túl, a gyakorlat számára is hasznos megállapításokat tegyünk. Míg az előbbi célt a tanulmánynak sikerült elérnie, a második tekintetében be kellett látnunk, hogy a témában nehéz olyan megállapításokat tenni, amelyek gond nélkül általánosíthatók. A versenyszabályozás számára talán az a legfontosabb tanulság, hogy nem kell gyökeresen új típusú problémákra felkészülnie, az utópiaci ügyek kapcsán. Nem annyira a jelenségre, mint inkább a hatások értékelésére kell összpontosítani. A szokásostól valóban némileg eltérő speciális utópiaci körülmények között is ugyanazok a versenyproblémák jelentkeznek, legfeljebb a megítélésükhöz kell komplexebben közelíteni.

A tanulmány letölthető innen, illetve a GVH VKK honlapjáról is elérhető.

Verseny és szabályozás 2010

2011.05.19.
 
Megjelent a KTI által gondozott és a GVH Versenykultúra Központja által támogatott Verseny és szabályozás sorozat 2010-es kötete, melyben Pápai Zoltánnak egy önálló és egy társszerzőként jegyzett cikke is megjelent. A második tanulmány Urbán Ágnes, Gálik Mihály és Pápai Zoltán közös munkája. A cikkek az alábbi linkeken letölthetőek.

A kötet további cikkei a KTI honlapján érhetőek el.
 

Verseny és szabályozás 2009

2010.03.21.
 
Megjelent a KTI által gondozott és a GVH Versenykultúra Központja által támogatott Verseny és szabályozás sorozat 2009-es kötete, melyben az Infrapont munkatársainak közös cikke is megjelent. A cikkek az alábbi linkeken letölthető:

A kötet további cikkei a KTI honlapján érhetőek el.
 

Előadás a GVH és a KTI szemináriumsorozatán

2010.03.24.
 
Pápai Zoltán előadást tartott a GVH és a KTI közös szervezésében megvalósuló Piacelemzés, versenypolitika és szabályozás című szemináriumsorozat 2010. március 23-ai állomásán. Előadásának címe: A verseny kérdése az oligopol távközlési piacokon, különös tekintettel a szélessávra. Felkért hozzászóló: Maier Norbert, London Economics.
 
Az előadás alapját képező tanulmány címe: A verseny kérdése az oligopol távközlési piacokon, különös tekintettel a szélessávra. A cikk innen letölthető.
 
A szemináriumsorozat honlapja.
 

Verseny és szabályozás 2008

2008.11.15.
 
Megjelent a KTI versenyszabályozási sorozatának 2008-as kötete, melyben szerepel Lőrincz László és Nagy Péter közös tanulmánya. A szerzők az áttérési költségek versenyhatását vizsgálják a telekom piacokon. A tanulmány letölthet a következő linken:

A kötet többi tanulmánya letölthető innen.